Blog - Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban

A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket. A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

Kassa - Rákóczi szeretett városa

Kassa a Hernád-folyó mentén, Szlovákia keleti régiójában található. A körzet évezredek óta lakott volt. Többek közt germán, hun, szarmata, avar népesség élt itt, majd a Honfoglalást követően a magyar Bors és Aba nemzetség vette birtokába a területet. Nevének eredete a tudományos kutatások szerint „KA”-val kezdődő ősi magyar személynévből származik. A mai, szlovák Košice = Kosáék elnevezése utólagos, szlovák névadás eredménye. Első fennmaradt írásos említése 1230-ból való: villa Cassa néven. A települést 1241-ben feldúlták a tatárok, ezt követően szász és flamand telepesek érkeztek be ide, és királyi tulajdonú város lett. 1312-ben a közelben zajlott a rozgonyi csata, ahol Károly Róbert seregei győzelmet arattak ellenfeleik felett. A 14. század közepétől szabad királyi város. A 15. század közepén a husziták uralták a környéket, majd Mohács után váltakozva hol az erdélyi fejedelmek, hol a császári erők kezén volt a terület. Bocskai István (aki itt is hunyt el), Bethlen Gábor, Thököly Imre és a Rákócziak egyaránt arra törekedtek, hogy a régió központi városa a kezükön maradhasson. A 17. század derekán itt kiáltották ki I. Rákóczi Györgyöt Magyarország fejedelmévé. Az 1848/49-es szabadságharc innen származó híres zászlóalja volt a kassai vörös sipkásoké, akik a szabadságharc alatt olyan vitézséggel harcoltak, hogy mint a legbátrabb katonák, Görgey Artúr javaslatára megkülönböztetésképpen vörös sipkát hordhattak. 1906-ban - amikor a Nagyságos Fejedelmet a Szent Erzsébet-dóm kriptájában eltemették - épült meg tisztelgésként a városban a rodostói házának másolata. Az első világháború végeztével 1918-ban cseh katonák szállták meg, de 1919-ben a magyar Vörös Hadsereg erői visszafoglalták. A trianoni békediktátum után Csehszlovákia része lett. Ezen időszakosan az 1938-as az első bécsi döntés tudott változtatni, amelynek értelmében visszakerült Magyarországhoz. 1941-ben máig tisztázatlan hátterű bombatámadás érte, mely után Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak. 1944-ben a szovjet hadsereg foglalta el a várost, amely ismét Csehszlovákiához került. 1945-ben itt hirdették meg a Beneš-dekrétumok néven hírhedt kassai kormányprogramot, amely a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek, és magyarok kollektív bűnösségét rögzítette.

Kassa (szlovákul: Košice), az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye ma Szlovákia második legnagyobb városa.